Az emberi agy nem szuperszámítógép, a tudat és az intuíció többé teszi annál. Ezért sem valószínű, hogy a mesterséges intelligencia hasonlatos lesz a miénkhez. Ha viszont másmilyen lesz, azt – hiába mi teremtettük – még kevésbé fogjuk érteni.
Hubert Dreyfus (1929–2017) a mesterséges intelligencia felemelkedését értelmező első filozófusok egyike volt. A Harvard mellett Párizsban, Freiburgban és a világ legrégebben alapított katolikus egyetemén, Leuvenben is kutatott. Az 1960-as évek elején az Egyesült Államok kormányzata mögött működő hidegháborús agytröszt, a Neumann Jánost is foglalkoztató Rand Corporation munkatársa lett, ekkor választotta szakterületének a gépi gondolkodást. Már zajlott a történelem első MI-mániája, amelyek sorában – a nyolcvanas évek újabb hulláma után – ma a harmadikat éljük.
A mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost új feladatáról, az autógyártás jövőjéről és a magyar ipari lehetőségekről kérdeztük.
A miniszterelnöki biztos innovatív területen bizonyíthat a jövőben, az Energiaügyi Minisztérium égisze alatt.
J. D. Vance a kínaiakat sem kímélte a Párizsi csúcstalálkozón tartott beszédében.
A milliárdos 97,4 milliárd dollárt ajánlott az OpenAI megvásárlására.
Míg Európa vezető országai, mint például Dánia, élen járnak a MI üzleti alkalmazásában, Magyarország még keresi az útját. Az mesterséges intelligencia technológia hazai fejlődése azonban ígéretes trendeket mutat, amelyeket érdemes közelebbről megvizsgálni.
Baleset nehezíti a közlekedést.
Az orosz elnök váratlanul Kurszkba látogatott.
